A szolártechnológia fejlődésének és az állami támogatásoknak köszönhetően ma már a lakosság számára is egyre szélesebb körben elérhetőek a napelemes rendszerek. A fenntarthatóság szempontjából ez mindenképp jó hír, ugyanakkor a villamosenergia-hálózatban számos megoldandó problémát felvet.
A pandémia az ipar több területére negatív hatással volt, ám a napenergiai szektor a járvány ideje alatt is fényesen teljesített itthon. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal szerint egy év alatt másfélszeresére nőtt a háztartási méretű naperőművek (HMKE-k) száma és beépített teljesítménye. 2021 májusában közel 72 ezer háztartás rendelkezett napelemes kiserőművel hazánkban, míg 2019 végén ez a szám még csak 47 ezer volt. A növekedés üteme pedig várhatóan nem fog lassulni, sőt még inkább gyorsulásra lehet számítani.
A Nemzeti Energiastratégiában meghatározott cél, hogy 2030-ra legalább 200 ezer háztartás rendelkezzen átlagosan 4 kW teljesítményű, tetőre szerelt napelemes erőművel, ami 6000 MW-os napelemes villamosenergia-termelő kapacitást jelentene. A Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) előrejelzése szerint viszont ezt a tervet már 2025-re teljesíthetjük.
2022 a napelem éve lesz
Ráadásul most a napelemes beruházás megtérülési idejét jelentősen lerövidíthetik a különböző anyagi támogatások, például az Otthonfelújítási támogatási program, a Falusi CSOK, vagy a CSOK-hitel, de akár a babaváró hitelt is fordíthatjuk ilyen célra.
Azon tehát nem kell sokat gondolkozni, hogy megéri-e napelemes rendszert telepíteni, de azt mindenképp alaposan át kell gondolni, hogy milyen szolár technológiát választunk. Mivel ideális esetben több évtizedig a tető része lesz, a funkción túl az esztétikumot is érdemes mérlegelni.
